Fazakasvarsánd

A Kolozsvári Evangélikus Egyházmegye legnagyobb falusi gyülekezete az Arad megyei Fazekesvarsándon van. (Aradtól 35 km-re északkeleti irányban). Manapság a község mintegy 1625 lakost számol. A lakosság összetétele:
1. nemzetiség szerint: magyar, román és roma
2. vallások szerint:
- 531 tagú evangélikus gyülekezet
- 700 tagú az ortodox gyülekezet,
- van a roma kisebbség körében egy pünkösdista közösség is.
A mai formáját Fazekasvarsánd 1782-ben vette fel, amikor a románok lakta Ó-Fazikasvarsány mellé telepedtek az evangélikus gyülekezet ősei és megalapitották Új-Fazekasvarsándot (az idők folyamán a két falu-rész összenőtt és Új-Varsánd  Vărsandul Nou, majd a 40-es évektől Fazekasvarsánd Olari nevet kapta.)

A gyülekezet története.

Őseink dunántúlról (Gencs és Lovász Patona) indultak és előbb Orosházán próbáltak új hazát keresni. Ott nem maradhattak, igy tovább vándoroltak, de akkor már orosháziak is csatlakoztak hozzájuk. 1784 végén Antal János lelkész-tanitó vezetésével, a Torontál megyei Nagykikindai járásban levő Szőlős-Nákófalvára mentek („Gróf Nákó Kristóf meghívására a helytartótanácsnak 1784 december 20-án 28653 sz alatt kelt engedélye alapján”).
A török háború (1779-1781) okozta nehézségek mellett eladósodtak olyannyira, hogy a falu feloszlásnak indult. Újból vándorbotra kerültek őseink, Tóthkomlóson találkoztak Gróf Fekete Jánossal, aki megengedte nekik, hogy ősi birtokára, a románok lakta Fazikas-Varsány mellé, telepedjenek le.
1792 április 17-én érkezett az első- 50 családból álló- telepes csoport. (Később még 70 család jött, első lelkészükkel Wagner Imrével). Az új település „nevét ama régi Fazikas-Varsány, lakóinak és híveinek zömét pedig Orosháza, illetőleg, Szőlős- Nákófalva szolgáltatta:”

Csehregi györgy igy ir a falunkról 1892-ben:

„Tengerből kiemelkedő kies  sziget képét nyújtja az idegen elemektől körülvett Új-Fazekes-Varsánd községe az ő magyar ajkú agost.hitv.evang és részben ev.ref.vallású lakosaival...Arad vármegye sik részének a közepe táján s politikailag a világosi szolgabírói járáshoz, egyházilag az ag.hitv.evang.bányakerületi püspökség békési esperességéhez tartozik... Köröskörül oláh községek övezik: észak felől Csintye és Szinyitye, keleten kerek s e mögött a tájképnek szép háttérül szolgáló világosi hegyek délen Ó-Szentanna, nyugaton pedig a vele összeépitett Ó-Fazekasvarsánd s azontúl Simánd képezi a szomszédságát...Szép látvány a sziget, mig a tenger vize nyugodt: de veszedelmessé válik helyzete, mihelyt valami vihar ezt az elemet felkorbácsolja.”

Meg kell jegyezni, hogy korábban létezett a környéken egy Fazekasvarsánd, mely nem azonos az Ó-Fazekasvarsánddal. (Írásos dokumentumok 1561-ből, emlegetik „Fazikas-Varsány”-t, mint a borosjenői vár tartozékát, meg Ó-F.varsánd „urbariuma”-a 1772-ről szól).

Lelkészek

Wagner Imre (1792-1800)

A Nákó-Szőlősfalván maradt Antal János kérte fel a szolgálatra. Szolgálata alatt már 1798 és 1800 között felépitették az első templomot. Érdemes megjegyezni: a 114 házban élő 776 lélek 800 forintot adakozott az 1263 ft.-ba kerülő templomépitéshez, s mindez egy keserves falutelepités után történt! Wagner 1800 július 2-án halt meg. Nem érte meg 1800 november 9-ét, amikor felszentelték a templomot.

Benkő Sámuel (1800-1805)

Simon Sámuel (1805-1824)

Obetko Mihály (1825-1843)

1827-ben orgonát vettek Békéscsabáról. 1828-30 között felépitették az akkori új parókiát (a jelenlegi gyülekezeti ház, mely az épitő lelkész nevét viseli). 1836-ban az 1005 lélekből 59-en haltak meg kolerában. Az ő idejében írták elő a ma is szokásos esti harangszót („ kilenc órakor nyáron a harangozás után minden ember hazamenjen, télen pedig nyolc óra után”).

Feyér János (1843-1849)

1848.október 28-án „ Arad városában egybesereglett csapatok élelmezésére 202 házi kenyeret szállitott a község”. Sajnos az 1849. évi kolera első áldozata a lelkész volt.

Neumann Károly (1849-1875)

A ’48-as forradalom leverése után 3000 orosz katona volt elszállásolva a faluban. A feljegyzések szerint a „muszkák többeket megkárositottak”. Szomorú emlék: a hatóságok parancsára, egy fazekasvarsándi lakos szállitotta Damjanitsch tábornokot az aradi vár börtönébe (a vesztőhelyre?). A szekér darabját az aradi Múzeumban őrzik.
1851-ben 300 fr-ért toronyórát vettek. 1857-ben a szarvasi főiskola fenntartására 860 ft-ot adtak. 1862-ben 500 ft-ért új orgonát vettek, és a régit az apatelki gyülekezetnek adományozták.
Neumann idején az egyház vagyoni helyzete sokat fejlődött.

Csehregi György (1875-1899)

Magas képzettségű lelkész volt, aki tanulmányait külföldi egyetemeken végezte. 1890-ben 739 evangélikus és 94 református tagja volt a gyülekezetnek. Az iskola fejlesztésére, tanitók alkalmazására nagy gondot fordított. Nőegylet alakult. 1892-ben három új harangot öntettek.
Ő a szerzője a falu történetéről irt, nyomtatásban megjelent Monográfiának. Fazekasvarsándról szülővárosa, Békéscsaba hívta meg. Ott folytatta munkáját mint lelkész, majd esperes.

Czinkóczky János (1911-1918)

Munkásságát és emlékét beárnyékolja baloldali beállítottsága (Buzgó támogatója volt a „Tanácsköztársaság”-nak).
Wedl Endre (1918-1921)

Jónás András (1922-1935)

Ő volt az első lelkész, aki Hétfaluból származott.

Essig József (1935-1977)

42 esztendei szolgálata alatt hitvesével együtt sokat tettek az egyházi élet felvirágoztatásáért, majd a kommunizmus idejében az értékek megmaradásáért.
Vezetésével felépitették a Kultúrházat, de még az átadási ünnepélyre se engedték be. 1958-ban tatarozták a templomot, kór és drótkeritést épitettek, de amikor a szentelésre került a sor, a kommunisták aljas módon akadályozták meg a szentelési ünnepélyt. Ilyen és hasonló megaláztatások nem téritették le az Úrnak szentelt életútjáról. 1969 ben sikerült egy új orgonát épiteni a Lutheránus Világszövetség segitségével. S mind ezt a diktatúra idejében. Argay György püspök szentelte fel az orgonát nov.16-án. 1977.nov.16-án vonult nyugalomba.

Erdélyi Zoltán (1977-2000)

A gyülekezet meghivására 1977.dec.1-én foglalta el a lelkészi állást. 1981-ben a templom belsejét javitották meg. 1984-ben a megdőlt torony és a templom külseje került teljes renoválásra.
1990 őszén megkezdődtek az új parokiális épület munkálatai. A főleg külföldi segitségből épült házat 1992 november 18-án Mózes Árpád püspök áldásával vették használatba.
1996-ban hozzákezdtek  a régi parókia és benne az imaterem renoválásához. A Holland Evang.Diakónia támogatásával sikerült az imatermet teljesen újjáépiteni, és az egész épületet kivülről renoválni úgy, hogy a régi alakját megőrizze. A cél, hogy az épületnek új rendeltetést adjanak.
A gyülekezet háza lett. A ház az „Obetko” nevet viseli. Nevét Obetko Mihály lelkészről kapta, akinek szolgálati ideje alatt épült 1828-30 között. A gyülekezeti házat és a falán levő emléktáblát Mózes Árpád püspök áldotta meg és leplezte le a nagyszámú vendégsereg jelenlétében 1997.okt.17-én.

Orbán Attila (2001-2005)

Horváth Csaba (2005- )

 

Jelenünk

A gyülekezetnek 446 nyilvántartott fizető tagja van. A magyarság létszáma 630 személy.  Az evangélikus közösséghez tartoznak még reformátusok, unitáriusok, római katolikusok és ortodoxok, akik gyülekezetünk rendes fizető tagjai. Ezek részt vesznek istentiszteleteinken és élnek az Úrvacsorával, ki-ki a maga hite szerint.
A hívek zöme földműveléssel, állattartással, kertészkedéssel foglalkozik.
A gyülekezet nagyobb része 55 éven felüli. Az utánpótlás nagyon gyenge. A fiatalabbak, akiket még köt a munkahelyük városra (Arad) ingáznak, vagy a környező kábelgyárakban, (Nadab, Szentanna) varrodákban dolgoznak. A legtöbben a faluban próbálnak keserves földművességből megélni.
Helyben csak IV osztályig van magyar iskola. Kevés a magyar gyermek. A hittanoktatás az iskolában kezdődik és a gyülekezeti házban folytatódik énektanulással, konfirmációra való felkészitéssel. Az óvodába magyar tagozatra 42 gyermek jár, ebből 9 kiscsoportos magyar, 8 előkészitős, a többi kisebbségi, vagy román. Az iskolában 14 alsó tagozatú magyar diák van, összevont osztályban, V-VIII.-ban 11 diák magyar.
Sajnos Fazekasvarsánd nem hires hely, turisztikai látványosságokkal nem büszkélkedhetünk,  a fő közlekedési utaktól is félreesik. Egyet azért elmondhatunk: a fazekasvarsándi emberek vendégszeretete sokak előtt ismerős!
Kedves olvasó! Szeretettel meghívunk téged és szeretteidet hozzánk. Ha teheted, térj be hozzánk, mert legyen bármilyen szegénység, míg a varsándi embernek egy darab kenyere van, vendége se bánja meg, hogy meglátogatta!
A fazekasvarsándi parókia mindenki számára nyitva áll!

Jelen ismertetőt Erdélyi Zoltán a gyülekezet volt lelkésze (1977- 2000) készítette. Köszönet érte!

Aktualizálta a a számadatokat: Horváth Csaba ev.lelkész.

--------------------

Elérhetőség:

Lelkész:     Horváth Csaba lelkész

Település:  Fazekasvarsánd (Olari)
Cím:          317225 OLARI, nr. 215, jud. Arad

E-mail:       pap_csabi@freemail.hu

Telefon/fax: 0257/377056

------------------

Fotók:

 

A képek a háború előtt készültek, amikor beemelték a harangokat.

[[Gyülekezeteink] Fazekasvarsánd]   [[Gyülekezeteink] Fazekasvarsánd]   [[Gyülekezeteink] Fazekasvarsánd]   [[Gyülekezeteink] Fazekasvarsánd]

Képek arról a szekérről, amin Damjanits János aradi vértanút a vesztőhelyre szállította egy fazekasvarsándi lakos. A szekér maradványai az aradi 1848-as ereklyemúzeumban láthatók.

[Képek arról a szekérről, amin Damjanits János aradi vértanút a vesztőhelyre szállította egy fazekasvarsándi lakos.]   [Képek arról a szekérről, amin Damjanits János aradi vértanút a vesztőhelyre szállította egy fazekasvarsándi lakos.]   [Képek arról a szekérről, amin Damjanits János aradi vértanút a vesztőhelyre szállította egy fazekasvarsándi lakos.]   [Képek arról a szekérről, amin Damjanits János aradi vértanút a vesztőhelyre szállította egy fazekasvarsándi lakos.]

Légifelvételek Fazekasvarsándról:

 

 

Kalmár Lajos emléktábla:

[Kalmár Lajos - 1900 - 1992]

Egyházmegye: