-------------------------------------------------------------------------------------------------------

FORGÁCSOK A MESTER ASZTALÁRÓL

Isten iskolájában

Miért szomorkodsz Kitti? Holnap kezdődik az iskola. Az tényleg lehangoló. Egyeztem bele. Nem szeretsz iskolába járni? Nem nagyon. Hangzott az őszinte válasz. Nem szeretsz tanulni? Nem mindent. Te jártál iskolába? Jártam. És még mindig járok. Az meg hogy lehet? Van egy másfajta iskola is. Isten iskolája, amit néha „életnek” is nevezünk. És akkor most két iskolába járok? Nem kettőbe, csak egybe, de egy másik emeleten. Nevettünk. Ez tetszik. És mit lehet tanulni a te iskoládban papbácsi? Mindenfélét. És szeretsz oda járni? Nem sok választásom van. Megint felnevettünk.

A várakozás

A peronon álltunk már. Otthonról indultunk haza. Ahogy mondani szoktam. Hiszen vándorok vagyunk ezen a földön. Miért mondod, hogy otthonról indulunk haza? Kérdezte Kitti. Mert otthon és haza nem mindig ugyanaz. Van egy mennyei otthonunk. Az otthont a szeretet teszi otthonná és megkülönbözteti a lakástól.

Istenvér - Az úrvacsoráról a kocsmában. Horváth Csaba írása

Istenvér  - Az úrvacsoráról a kocsmában. Horváth Csaba írása

Szokatlan jelenség, ha a kocsmában valaki bort iszik. Megváltozott a világ. Már a kocsma sem az, mint régen, amikor a kocsmáros a saját borát árulta. Inkább töményet isznak, vagy sört. Bort nagyon ritkán, pedig milyen hagyománya is van a magyar ember életében a fröccsnek: kisfröccs, nagyfröccs, házmester, háziúr, Krúdi fröccs, bivajcsók, és még sorolhatnánk a szebbnél szebb megnevezéseket. A szemközti asztalnál ült egy borostás férfi, bort iszogatva. Majd észrevette, hogy nézem, kajánul rámvigyorgott:Magánál is osztanak bort, igaz? Igaz. Misebort. Úgy mondják? Úgy. Felkelt a helyéről és odahajolt hozzám, még mindig kaján vigyorral az arcán: aztán nem lehetne, hogy abból, a hogy is mondják, istenvérből, gyakrabban osszon atyám?

Álarcosok a Bibliában. A farsangi maskarádé margójára.

Az ember álruhába öltözik farsang idején, arcát eltakarja, álarccal, és így a névtelenség fátylával takarja be magát. Elváltozik, nem megváltozik, csak elváltozik. Nem újkeletű dolog ez, s a bibliaolvasó ember tudja, a Szentírás is tartalmaz ilyel elváltoztattott, önmagukat elváltoztató emberekről leírást.

Az özönvíz balladája

Az özönvíz balladája

Többször éreztem, hogy elkárhozom, s a pokolba jutok. A poklot, mint olyat, úgy képzeltem el, ahogy az egyszerű ember; néhány szurokkal teli üst, alattuk a tűz, a fekete szarvas patás ördögök pedig villával döfködik az embereket. Meglehetősen mulatságos kép, néhány kecskefejű, neptunvillás angyalból átoperált ördög bohóckodik egy hőerőműben. Kellemetlen érzés lehet a hiedelem szerint abban az üstben rotyogni, bár nekem személy szerint evvel kapcsolatban határozottan jóleső élményeim vannak.

Kiüresedett szavak: Megváltó

Kiüresedett szavak: Megváltó

Megváltás, Megváltó.Sokszor halljuk a szót. Ismerős, különösen a húsvéti ünnepkörben gyakori. Olyannyira, hogy már fel sem tűnik. Teológiai szakkifejezés, igehírdetési klisé, bombasztikus kifejezés, hétköznapi életünktől idegen, életidegen szóvá üresedett. Felhevül-e a szívünk, amikor halljuk ezt a szót: Megváltó? Elindul-e bennünk akár gondolati szinten, akár érzelmi téren valami?

Szerezd vissza a szívedet!

A karácsonyi igehirdetésekben, de mondjuk úgy, az ünnepi igehirdetésekben mindig előfordul az, hogy „nem a teritett asztal, nem az ünnepi asztal teszi az ünnepet ünneppé, hanem a szivben van az igazi ünnep”, és ehez hasonló figyelmeztetések, melyeket mi is tudunk, csak éppen nem tudunk mit kezdeni velük. A szép papi mondatok, ünnepi figyelmeztetések többnyire a templomban maradnak. Miért? Hogyan hozzuk ki onnan őket?

Prédikáció a fáskamrában

Még első szolgálati helyemen voltam. Tél volt, illetve már a tél vége felé tartottunk. Amikor beléptem a fáskamrába, hogy tüzifát hasogassak. Furcsa dolgot tapasztaltam. A tél folyamán, ugyanis, amikor naponta fát vágtam, azokat a darabokat, görcsöket, melyeket nem tudtam felaprítani félredobtam: majd még növök, mint a népmesében, majd még erősödöm, és akkor újra nekiveselkedem.

Gondolatok a „mélyben”

Vízhiány volt. A talajvíz métereket apadt a kutakban. Sivító hangra lettem figyelmes. A hidrofor szivattyúja felsivított a pincében. „Alászállok”. Gondoltam és lebaktattam a pincébe, Megnéztem a nyomásmérőt és jóval kettő alatti értéket mutatott.A tartályban nyomáscsökkenés állt be. Depresszió. S az automata bekapcsolta a szivattyút.

Kiüresedett szavak: Szentlélek

Egy gyerekkori emlékem jutott eszembe. Még abból az időből, amikor a naponkénti áramszünetek rendszeresek voltak, órára pontosak. Egy-egy meghitt gyertyafényes este alkalmával a hirtelen felvillanó villanyfény örömmel töltött el bennünket. Volt benne valami ünnepélyesség, abban, hogy amit úgy vártunk megérkezett, még akkor is, ha az a valami magától értetődő, természetes is volt. Várakozással telve szemléltem a villanykörtét.

Oldalak