Halmágy

Fogarastól 18 km-re , az Olt jobb partján, dombok között fekszik a hajdanán többségben szászok által lakott Királyföld egyik magyar szigetfaluja, Halmágy. Az 1-es számú főútról Sárkánynál (Şercaia) északnak térve közelítjük meg , de ha május végén, június elején járnánk arra, délre tartva Vád község érintésével a  főúttól 4 kilométerre fekvő híres nárciszmezőt is felkereshetjük .

2002-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású. (Wikipédia)

A  Wikipédia  szerint  „neve a magyar halom főnév -gy képzős alakja. Elsőként várát említik 1211-ben,  castrum Almage néven, II. András barcasági adománylevelében .  ( )   „Ebben az esztendőben az uralkodó a Barcaságot a német lovagrendnek adományozta, és megállapította annak határait : Halmágy-vár és Noilgant (Ugra) vár mellett Miklós-vár gyepűit említi az oklevél. A vár egy 1222-es barcasági határbejárásban is szerepel “castri Almaye” néven. Ez az Árpád-kori erődítmény legkésőbb a tatárjárás (1241/42) során elpusztult.”  1488-ban Halffenmengen, 1521-ben Halmagen, 1662-ben Lamágy néven fordul elő az okiratokban. A szászok által lakott falut 1488-ban a török pusztítja el, később magyarokkal települ újra, akik a reformáció során az evangélikus hitre térnek .  Ennek az elméletnek természetesen cáfolata is létezik, amit egyéb, Halmágyot érintő adalékokkal egyetemben  itt közlünk. 

Bazilikális rendszerben épült háromhajós temploma 1260 előtti vagy legkésőbb ekkor kezdik el építését (Entz) ,de egyes források egyenesen 1160-1190 -ra teszik építésének időpontját, melyen állítást egy, a XVIII. században előkerült feliratos alapkő lenne hivatott igazolni. Az építés után döntő mértékű átalakítás nem történt, így a templom már több évszázad óta,  eredeti román kori arcát mutatja. 

A kerci hatás csaknem a templom egészén megmutatkozik. A brassói Szent-Bertalan  templommal, a kerci cisztercita apátsági -, a széki református templommal , a besztercei egykori minorita templom szentélyével valamint az óradnai templomrommal mutat rokonságot.

Szentélye kerci minta szerint, szentélynégyszög közbeiktatásával a nyolcszög három oldalával zárul, de megjegyzendő, hogy „... a halmágyi templom legfőbb eltérése Kerctől, különösen Brassótól -melyet közvetlen előképének tartunk - az, hogy nincs keresztháza” ( Lux Géza: Evangélikus templomok,1944). A szentély hatosztású bordás  boltozatának hevederei és bordái karélyos köteges,díszes bimbós fejezetekkel ellátott támpilléreken nyugszanak . A gyámkövek stílusa a pécsi műhelyre utal. (Dercsényi-Zádor)

A szentély világítását körablakok szolgáltatják, de alattuk nem a kerci műhelyre jellemző páros, majd egyes csúcsíves keskeny -, hanem még románkori, alacsony, félköríves rézsűs ablakok láthatók „A boltozat záróköve áldást osztó apátot, talán a kerci apátot ábrázolja féldombormű faragással. Mások szerint Szent Miklóst.” ( Léstyán ) Utóbbi feltevés nagyobb valószínűséggel bír, mivel Halmágy Szent Kereszt templomának a reformáció előtt Szent Miklós volt  a védőszentje.  „ Az apszis zárókövén kereszt alakú női domborművet faragtak ki, középen rózsával és karjain stilizált liliomokkal, melyek a Szűzanya középkori jelképei. Félköríves ívterű falioszlopokon nyugvó, díszes szentségfülkéje van, mely dús levéldíszítésű tagozataival még a románkori kapualakításokra emlékeztet." ( Léstyán )  A mellékhajók oldalapszisai egyenes fallal záródnak. Az északi oldalhajó folytatásában épült a sekrestye. A keresztelőmedencét 1500 körül ,egy tönkből faragták ki.

A hajót nagyrészt körülölelő karzatot festett kazetták díszítik.

Háromkarélyos ívű ajtón lépünk a szentély melletti, előcsarnokként szolgáló déli oldalapszisba, melynek érdekes építészeti részlete a keleti falon látható, hármas tagolású mérműves kőrácsos ablak.

A főhajót az oldalhajókkal súlyos, négyszögletes pilléreken nyugvó csúcsíves árkádok kötik össze. Eredetileg keresztboltozatos volt, jelenleg fiókos barokk kori dongával tagolt és 5 boltszakaszra oszlik. Az északi oldal egyik gyámkövén egy férfi domborműve látható, a délin egy furcsa alak , amint hátán hordja a gyámkőre futó hármas oszlopot.

A szentélyapszis déli falán, a karzatpadló magasságában románkori ajtókeret félköríve került elő , melyet négy , befelé szűkülő sorban különböző leveles, kacsos  és indás motívumok díszítenek.

A nyugati kapu lépcsőzetes keretbe foglalt oszlopait alul közös lábazat, a kapuív vállánál  stilizált levéldíszítésű fejezetsor fogja össze. A befelé lépcsőzetesen szűkülő kapuzatban a sodrott díszítésű körtagok és fonadékos hornyok koragót ízlésű csúcsban végződnek.

A templomot kéttornyosra tervezték, de ezek csak alapjaikban készültek el , napjainkban a dk-re elhelyezkedő, különálló torony helyettesíti őket.

Erzsébet királyné halála után országszerte feketefenyőket ültettek tiszteletére, melyeket Erzsébet királyné emlékfáinak neveztek . A halmágyi Erzsébet-kertben szobra is állt,  Hargitai Nándor  alkotása, melyet 1906-ban lepleztek le.

Ezt később leverték és a hatalomváltás után Varga Katalin, a falu szülöttjének szobrát állították helyére . 

Erzsébet szobra ma a templomkertben található.

A történelmi Magyarország legrégebbi magyar evangélikus templomában  Veres József  lelkipásztor teljesít szolgálatot. 

Kapcsolodó képek:

-----------------------------------------

Elérhetőség :    

507196 HĂLMEAG, Str. Principală nr. 251 jud. Braşov

Tel: +40- 268-245920

E-mail: veresjo@yahoo.com

---------------------------------------

Forrás: Halmágy evangélikus temploma

Fotók: Halmágy, Grépály András Zoltán, 2004

Egyházmegye: