Báró Ambrózy Béla emléktábla-avatás a temesvári evangélikus templomban

A temesvári evangélikus templomban, a vasárnapi istentisztelet keretében január 26-án felavatták Báró Ambrózy Béla (1838–1911), az evangélikus-lutheránus egyház nagy támogatója, az egyik legnagyobb magyar méhész, az Országos Méhészeti Egyesület alapítója emléktábláját. Az emléktáblát a Csongrád megyei Ambrózy Béla Mézlovagrend és az Ambrózy Béla báró Méhész és Környezetvédő Egyesület állította a „bogaras báró” születésének 175 évfordulója tiszteletére.

A magyarországi vendégeket, a Mézlovagrend és a Méhész Egyesület tagjait Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor, az esemény házigazdája köszöntötte. Ambrózy báró méhész tevékenységéről és a XIX. századi Bánság gazdasági életéről Kovács Attila, a báró nevét viselő Mézlovagrend Nagymestere beszélt. „Azért jöttünk össze, hogy megemlékezzünk egy emberről, aki örök példát állított az utókornak emberségből, hűségből, bátorságból és munkabírásból. (…) Ambrózy korában nem innen jártak az emberek nyugatra dolgozni, hanem nyugatról jöttek ide újat alkotni. Virágzó falvak, városok nőttek ki a semmiből, lelkes vállalkozók bányákat indítottak, Temesvár az ország egyik legnagyobb, virágzó városa lett. Az alkotó embereknek itt volt a helyük, és a magyar ember mindig is jó volt innovációból. Nem véletlen, hogy Ambrózy főműve, A méha Millennium évében került kiadásra, hiszen ez az év volt a magyarság újkori magára találásának az ünnepe” – mondta Kovács Attila, aki Ambrózy könyvéből vett idézettel zárta ünnepi beszédét: „Az eredményeink alapján a Teremtő a méhet Magyarország számára alkotta! Legyenek ezek a szavak iránytű az életünkben, a munkánkban.”

Békeffy Lajos Ökorekviem a méhekért című írását és Reményik Sándor Föld című versét Mátray László színművész olvasta fel. Az Ambrózy család bánsági letelepedésének történetéről, a katonai pályát az olasz földön felfedezett méhészet kedvéért elhagyó Báró Ambrózy Béla szerteágazó tevékenységéről Szekernyés János helytörténész tartott érdekes előadást. Az előadásból azt is megtudtuk: a másik nagy bánsági méhésznek, Grand Miklósnak Buziásfürdőn fennmaradt az emléktáblája, az Ambrózy család temesgyarmati kriptáját viszont feldúlták, kifosztották, ezért mától az evangélikus templomban állított emléktábla lesz a méhészetben és más területeken (pl. a Vöröskereszt) is nagyot alkotott bánsági személyiség emlékének méltó őrzője.

A templom falán, a Kós Károly dombormű mellett elhelyezett Ambrózy Béla emléktáblát Pongrácz Attila, az Ambrózy Béla báró Méhész és Környezetvédő Egyesület elnöke és Kovács Zsombor, evangélikus-lutheránus lelkipásztor leplezték le, a Mézlovagrend tagjai és a temesvári érdeklődők jelenlétében. Az Ambrózy család címere mellett ezentúl a:

„Báró Ambrózy Béla 1838–1911/ cs. és kir. Kamarás, az Országos Méhészeti Egyesület alapítója /országos méhészeti szaktanácsadó

Születésének 175. évfordulójára állíttatta az Ambrózy Béla báró Méhész és Környezetvédelmi Egyesület és a báró Ambrózy Béla Mézlovagrend

Csongrád megye” feliratú tábla hirdeti az utókor számára a „mézes báró” példamutató tevékenységének jelentőségét.

Forrás: nyugatijelen.com

Szerző: Pataki Zoltán