Luther, Bánffy, Dávid és mi

Tartalmas volt a III. Középpont Erdélyi Lutheránus Ifjúsági Találkozó csütörtöki napja is. A szervezők erre a napra is rendkívül érdekes, építő rendezvények egész sorozatát tervezték meg.

A napot ismét Szeverényi János missziói lelkész áhitata indította, azután Marosán Csaba kolozsvári színművész Luther Márton reformátor asztali beszélgetéseiből inspirált Luther asztalánál című előadását hallgatták meg a fiatalok. Megtudhatták, hogyan vélekedett a nagy reformátor a pénzről, és hogy miért is tartotta fontosnak a házasság intézményét. A fiatalok néhol nevettek, néhol pedig meglepődtek azon, mennyire aktuálisak Luther 500 évvel ezelőtti gondolatai. A színész reformáció kori énekeket is előadott.

Az ébredés nehézségeit leküzdve, mindenki szívvel lélekkel vett részt a következő programokon is. A csapat ebéd után „zarándoklatra” indult a bonchidai Bánffy kastélyhoz, ahol Hegedüs Csilla volt kulturális államtitkár, a Transylvania Trust alapítvány elnöke vezette körbe történelmi korokon átívelően a társaságot. A grandiózus istálló meglátogatása után a találkozó résztvevői a kastély főépületét nézték meg, ahol megismerkedtek a Bánffy család történetével, és arról is kaptak információkat, hogy hogy haladnak a felújításokkal. Ezt követően az előző heti nemzetközi fesztiválnak, az Electric Castle-nek helyet adó kastélykertbe mentek a táborlakók, ahol elkészült az első közös kép, amelyen minden résztvevő szerepel. A nagy meleg miatt a kastély melletti tavat csak a bátrabbak látogatták meg.

A nap hátralevő részében a III. Középpont táborozói a helyi, Árpád-kori református templomba látogattak, ahol Szeverényi János esti áhitatott tartott. Igehirdetésében folytatta Dávid történetét. Ezúttal Dávid és Betsabé kapcsolatát felhasználva hozta a fiatalok tudomására, milyen fontos a helyes párválasztás, hogy a 21. század mennyire kifordította a világot keresztyén gyökereiből. A férfi és nő kapcsolatáról beszélt, tabuk nélkül, és ez nem maradt hatás nélkül: a fiatalok arcán talán most tükröződött a legőszintébb érdeklődés és nyitottság a téma iránt.

Az áhitatot követően közösen énekelték el az evangélikus egyház himnuszát. A fiatalok egy emberként álltak fel, amint meghallották egyházuk himnuszának kezdőhangjait. Ezt követően Koszta István brassói lelkész köszönte meg a bonchidai református templom lelkészének, hogy fogadta a csapatot ezen ősi falak közt – ahol a történelem szinte tapintható, s ami mégis a jövőbe mutat –, majd áldást kívánt a gyülekezet ifjaira és jövőjére. A csapat szellemileg feltöltődve indult vissza válaszúti szállására, ahol már várta őket az ízletes vacsora.

Ezen az estén sem maradt el a szórakozás. Ezúttal a Magyarpalatkai Banda dallamaira perdültek táncra a fiatalok. Résztvevők és szervezők egyaránt csatlakoztak a mulatsághoz, ahol ismét megmutatkozott: a magyar néptánc és népzene összeköt minket, akkor is, ha több száz kilométerre lakunk egymástól, és ha határok is választanak el.   

Ambrus Mózes

Képek a csütörtöki napról: https://www.facebook.com/pg/kozepponttalalkozo/photos/?tab=album&album_id=1488757141215470