A reformáció szele ma is fúj - Reformáció 500. ünnepség Szatmárnémetiben

A Szatmárnémeti Evangélikus-Lutheránus Egyházközségben idén immáron második alkalommal szerveztünk reformációs emléknapot A reformáció szele ma is fúj (1517–2017) címmel. Vasárnap, 2017. október 8.-án szép számmal egybegyűlt a helyi evangélikus közösség apraja-nagyja, a testvértelepülésről, Kölcséről (Magyarország) érkezett szintén lutheránus hívek egy csoportja, az unitárius testvérek, valamint megtiszteltek bennünket jelenlétükkel a város különböző református és római katolikus gyülekezeteiből érkezett hívek is. Kis imatermünk régóta volt ennyire zsúfolt, az ünneplő közösség száma meghaladta a 120-at.

Az istentiszteleten Adorjáni Dezső-Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke hirdette Isten igéjét, és az ökumené jegyében a protestáns történelmi felekezetek képviselői végeztek liturgiai szolgálatot, úgymint Tolnay István, a Nagykárolyi egyházmegye református esperese, valamint Pálffy Anna-Mária az Észak-Nyugat-Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség lelkésznője.

A püspök úr prédikációjában a kisebbségi magyar közös sorsról beszélt, a távlati tervekről, valamint arról hogy az anyagiakban való építkezés mellett elsősorban az Isten igéje szerinti lelki ház építésén kell munkálkodnunk. Prédikációja végén kiemelte, hogy a reformáció jelentőségét a wittenbergi Stadtkirche-ban látható, Lucas Cranach által festett szárnyas oltár személteti a legegyszerűbben.  Luther halála után egy évvel készült el az oltár. Érződik, a festő megértette a reformáció üzenetét.

Az első és második táblaképeken a két szentség, a keresztség és az úrvacsora (utolsó vacsora) jelenik meg, valamint a harmadikon a közösségi gyónás gyakorlata.

Szárnyas oltár predelláján Wittenberg népét láthatjuk (elől Bora Katalint) a másik oldalon Luthert, mint prédikátort, aki a kereszten függő Krisztusra mutat. Ez a lényeg, ez a mozdulat, és az, hogy Ki is van a középpontban. Két szentség fönt (keresztség, úrvacsora) valamint a bűnbánat, a gyónás és feloldozás mozzanata, amelyben összefoglalható Luther tanításának a lényege, az oltár tetején a következő olvasható: „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus.” 1Kor 3,11

 A reformáció ünnepén mi sem tudna ennél jobban rávilágítani a reformáció üzenetére.

Az istentiszteletet úrvacsoraosztás zárta, majd Nagy András, a Szatmárnémeti Evangélikus-Lutheránus Egyházközség felügyelője, végül pedig Kereskényi Gábor, a város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket.

Az udvaron szeretetvendégség várta az ünneplőket, majd a nap második felében a magyarkéci Élő kövek együttessel hangolódhattunk még jobban Isten igéjére. A gyülekezet színe előtt hitéről tett tanúbizonyságot dr. Puskás Csaba családorvos, a Szatmári Református Egyházmegye főgondnoka, ezt követően pedig dr. Geréb Miklós irinyi református lelkész érdekfeszítő előadását hallgathattuk meg Dévai Bíró Mátyásról, a „magyar Luther”-ről. Az ünnepi megemlékezés Tóth Attila kölcsei evangélikus lelkipásztor záró áhítatával ért véget. A szolgálattevők és a testvérgyülekezet tagjai ünnepi ebéden vettek részt.

A Szatmárnémeti Evangélikus-Lutheránus Egyházközség vezetőségének nevében köszönetet mondok mindazoknak, akik időt szakítottak ránk és velünk ünnepeltek, a Reformáció Emlékbizottságnak anyagi támogatásáért, valamint örök hálával tartozunk Istenünknek, a mi Atyánknak, megtartó kegyelméért és hozzá fohászkodunk, hogy utódaink 500 év múltán is keresztényként és magyarként ünneplésre gyűlhessenek össze.

Cikk: Illyés Sándor, evangélikus lelkipásztor

Fotók: Pálffy Tamás